Kérdések és válaszok

Társasházak adózásának 2014. évi szabályozása

Milyen esetekben kell a társasháznak bejelentkeznie az Adóhatósághoz?

Akkor, ha a társasházközösség a közös tulajdont hasznosítja, munkabért, megbízási díjat vagy a közös képviselő részére tiszteletdíjat fizet ki stb.

Mennyi idő áll rendelkezésre az Adóhatósági bejelentkezésre?

Az adókötelezettség keletkezésétől  számított 15 napon belül be kell a társasháznak jelentkeznie a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz.

Hogyan kell eleget tenni a bejelentkezési kötelezettségnek?

A „Bejelentkezési lap a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek részére” elnevezésű nyomtatványt szükséges kitölteni és benyújtani az Adóhatósághoz a Társasház nevében. Ez a nyomtatvány letölthető a www.nav.gov.hu weboldalról.

Hogyan kell adóznia a Társasház által megszerzett un. külön adózó jövedelmei után?

A társasház által saját neve alatt megszerzett külön adózó jövedelem a Személyi jövedelemadóról szóló tv. 75. §. (SZJA tv.) rendelkezései alapján adóköteles.

Van-e különbség a társasházban tulajdonnal rendelkező magánszemély illetve nem magánszemély (pl. jogi személy) által megszerzett külön adózó jövedelem adózása között?

Nincs különbség. Az SZJA tv. rendelkezései szerint a társasház által megszerzett bevételből a jövedelmet és az adót úgy kell megállapítani, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magánszemélynek a társasházat kell tekinteni.

Milyen külön adózó bevételei lehetnek egy társasháznak?

A Társasház külön adózó bevétele lehet jellemzően ingó vagy ingatlan vagyon átruházásából származó bevétel, ritkábban kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből vagy kamatkedvezményből származó jövedelem.

Mi az adó alapja ezen jövedelmek után?

Az adó alapja a számviteli szabályok szerint elszámolt bevétel.

Mennyi az adó mértéke (a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan átruházásából származó bevételt kivéve) az ilyen külön adózó jövedelmek után?

Ezen jövedelmek után az adó mértéke 16 %.

Kinek kell megállapítani és megfizetni az adót?

Az adót vagy a kifizetőnek vagy a társasháznak kell megállapítani és befizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne. Ezt az adólevonást általában már a kifizető megteszi, így a társasházhoz befolyt jövedelem utána társasházat már nem terheli további adókötelezettség.

Fel lehet-e osztani a tulajdonostársak között az ily módon a társasházhoz befolyt jövedelmet?

Ha a tulajdonostársak közös döntéssel így döntenek, ez a jövedelem a tulajdonostársak tulajdoni hányadának arányában akár fel is osztható.

Van-e ilyen esetben a magánszemélynek további adófizetési kötelezettsége?

Nincsen.

Hogyan kell adózni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a társasháznak?

A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az ingatlan magánszemély tulajdonosát (de csak őket) két választási lehetőség illeti meg.

Mi az egyik választási lehetőség a magánszemély tulajdonostársak számára?

Ha a társasház közgyűlésének határozata alapján a magánszemély tulajdonosnak egyedül kell eleget tennie adófizetési kötelezettségének, akkor a magánszemélyek az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok szerint teljesítik az adókötelezettségüket tulajdoni hányaduk arányában megillető bevétellel kapcsolatban. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségének fő szabályait a NAV 9. számú tájékoztatója tartalmazza.

Mi a másik választási lehetőség a magánszemély tulajdonostársak és nem magánszemély tulajdonostársak esetében?

Ha a társasház közgyűlése úgy dönt, hogy a magánszemély tulajdonosok nem egyedül rendezzék adófizetési kötelezettségüket, akkor – miként a nem magánszemély tulajdonostársak esetében – az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, mely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Ez esetben az idő múlására tekintettel érvényesíthető jövedelem-csökkentési lehetőséggel a társasház nem élhet.

Mi a helyzet a társasház további adókötelezettségeivel?

A társasház további adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik.

Milyen befizetéseket lehet levonni a társasház bevételeiből?  

Az előzőekben ismertetett külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételből – a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származókat is ideértve – le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, illetőleg felújításra az adóévben befizetett összegeket, továbbá a társasház által közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket, és minden olyan tételt (pl.: támogatást, hitelt, kártérítést), amelyet az Szja tv. szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni.

Mennyi a levonások után fennmaradó bevételből fizetendő adó mértéke?  

A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 16 százalék.

Kell-e a tulajdonosoknak az adózott jövedelem felosztása után további adót fizetniük?

Ha a társasház adózott jövedelme felosztásra kerül - akár részben is - akkor a kifizetett teljes összeg után a magánszemély tulajdonosokat további adókötelezettség ekkor sem terheli.

Hogyan kell eljárni a kifizetőnek, ha a társasház részére juttat jövedelmet?

Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, akkor a társasháznak fizetett adóköteles összegből a 16 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie, valamint arról a társasház részére igazolást kell kiállítania.

Hogyan kell eljárni a nem kifizetőtől kapott jövedelmek után?  Meddig kell a levont adóelőleget befizetni az Adóhatósághoz?

A nem kifizetőtől (pl.: magánszemélytől, külfölditől) származó adóköteles bevételből a 16 százalék adót a társasháznak kell befizetnie negyedévenként az Art. szerint a negyedévet követő hónap 12-éig, továbbá az Szja tv. 46. § (10) bekezdése szerint köteles azt negyedévenkénti bontásban az éves bevallásban bevallani.